Blog

Elítélteknek is joguk van a felejtéshez, erősítette meg az olasz adatvédelmi hatóság.

A határozat a magyar hatóság gyakorlatára is hatással lehet. Az EU Általános adatvédelmi rendelete mellett az unió Alapjogi Chartája is védeni rendeli a személyes adatokat és a magán- illetve a családi életet. Egy személyről alkotott képet, és így a társadalmi kapcsolatait jelentősen befolyásolhatja az, hogy a Google mit és milyen találati sorrendben ad ki a nevére való keresés során. Erre is tekintettel az érintett kérheti, hogy rá vonatkozó információt ne tegyék egy kereső motor által generált találati lista segítségével hozzáférhetővé.

Idén februárban egy 2007-ben elkövetett bűncselekménye miatt 2010-ben 8 hónapnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt olasz állampolgár azért fordult az olasz adatvédelmi hatósághoz, mert a Google elutasította arra irányuló kérelmét, hogy a nevével indított keresés találatai közül távolítson el két linket, amelyek a 2010-es ítéletről adtak hírt. Az érintett beadványában előadta, hogy a bíróság kérelmére 2013-ban mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, és jelenleg semmilyen eljárás nincsen vele szemben, illetve semmilyen olyan közfeladatot nem lát el, ami indokolná a fenti információk interneten való fellelhetőségét.

A Google megtagadta az érintett kérését a bűncselekmény kiemelt súlyára, illetve arra hivatkozva, hogy az egyezség jogintézményével meghozott ítélet meghozatala óta még nem telt el tíz év, illetve az érintett a bűncselekményt olyan gazdasági tevékenységével kapcsolatban követte el, amit jelenleg is folytat. A Google arra is hivatkozott, hogy „a mentesítés az ítélethez fűződő valamennyi büntetőjogi következmény alól mentesít, de sem a bűncselekményt nem teszi meg nem történtté, sem az érintettnek nem adja meg a jogot arra, hogy a bűncselekményről szóló híreket cenzúrázza”.

Az érintett a Google válaszára reagálva kifejtette, hogy a bűncselekmény nem annak a terméknek a gyártásával és értékesítésével volt kapcsolatos, mint amivel jelenleg foglalkozik, a mentesítésére a jó magaviselete miatt került sor, valamint az általa okozott anyagi kárt is megtérítette. Az olasz adatvédelmi hatóság határozatában helyt adott az elítélt kérelmének, és kötelezte a Google-t a két link találatok közüli törlésére.

Amint arra az Európai Unió Bírósága egy 2014-es ítéletében rámutatott, a keresőmotorok által végzett személyes adatkezelés jelentősen érintheti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. Ugyanis ha a keresőmotorral egy természetes személy nevére rákeresnek a kiadott találati lista alapján bármely internethasználó rendszerezett összefoglalóhoz, profilhoz juthat. Nem mindegy, hogy ez a profil milyen arcot mutat az érintettről, hiszen ez jelentős hatással lehet az érintett mind magánéletére, mind szakmai tevékenységére. Jelentős hatással járó adatkezelést folytat a Google-hoz vagy Yahoo-hoz hasonló keresőmotort üzemeltető vállalkozás, amikor meghatározza, hogyan a keresőmotorokat hogyan állítja be, a találatokat milyen algoritmus alapján adja meg. Az érintett említett jogaiba történő beavatkozás mértékét megsokszorozza az internet és a keresőmotorok modern társadalomban betöltött jelentős szerepe.

A keresőmotor tevékenysége keretében végzett adatkezelést meg kell különböztetni és el kell választani a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől. Jóllehet a Google tevékenysége az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, és ahhoz hozzáadódva érinti az érintett alapvető jogait, a keresőmotor működtetőjének, önálló adatkezelőként felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy az általa végzett adatkezelés megfelel a GDPR-ban foglalt követelményeknek.

Az Európai Unió Bírósága említett ítéletében azt is kimondta, hogy a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy az egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közzétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, abban az esetben is, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha önmagában az említett oldalakon történő közzététel jogszerű.

A Google tavaly kiadott jelentése szerint a hozzá 2014-2017 közötti időszakban beérkezett törlési kérelmek 8 %-a bűncselekményekkel kapcsolatosak voltak. Ebben az időszakban az Európából beérkezett közel két és félmillió url törlési igény 43 %-át teljesítette a Google.

dr. Frivaldszky Gáspár, ügyvéd
adatvédelmi tisztviselő
információbiztonsági vezető auditor
adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász
International Association of Privacy Professional minősített tagja (CIPP/E, CIPM, FIP)