Blog

Mikor készíthető fénykép, videó a munkavállalókról?

A munkavállalókról akkor készíthető jogszerűen fénykép, ha az célhoz kötötten, például munkahelyi beléptető rendszerrel összefüggésben indokolt, és erről a munkavállalókat előzetesen tájékoztatták. Emellett a magyar szabályozás értelmében a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Felhasználható a munkavállalóról készült fénykép, felvétel?

A fénykép elkészítésén túl, további művelet végzéséhez, például a fénykép nyilvánosságra hozatalához szintén törvényes cél és megfelelő jogalap szükséges. Így a képmás vagy hangfelvétel felhasználásához szintén az érintett hozzájárulása szükséges.

Mikor lesz jogszerű a hozzájárulás?

A magyar szabályozás és a GDPR alapján a hozzájárulásnak négy lényeges feltételnek kell megfelelnie. Ahhoz, hogy a hozzájárulás jogszerű legyen, e követelmények mindegyikének egyidejűleg kell fennállnia.

 

Így a jogszerű hozzájárulásnak

1.önkéntesnek,

2.konkrétnak,

3.megfelelő tájékoztatáson alapulónak és

4.egyértelműen kinyilvánítottnak kell lennie.

Mikor önkéntes a hozzájárulás?

Az egyik legfontosabb és a munka világában legnehezebben teljesíthető feltétel az önkéntesség. A GDPR alapján önkéntességről akkor beszélhetünk, ha az érintett valós, szabad választási lehetőséggel rendelkezik. Az ezt befolyásoló tényezőket széles körben kell számításba venni. Ugyanúgy befolyást eredményezhet egy felettesi nyomás, mint a kollégák oldaláról érkező, csoportos nyomás. Tehát a valós, szabad választási lehetőség akkor valósul meg, ha az érintettnek módja van a hozzájárulás anélküli megtagadására vagy visszavonására, hogy ez kárára válna. E körben a kárt is széles értelemben kell érteni. Éppúgy magában foglalja az anyagi kár fogalmát, mint a megtévesztés, fenyegetés, kényszer, vagy egyéb negatív következmény esetét.

Mivel a munkáltató és az alkalmazott között alá-fölérendeltségi viszony van, az érintett önkéntessége erősen megkérdőjelezhető. Ebből következik, hogy a munkaviszonyok során a hozzájárulás, mint az adatkezelés jogalapja csak rendkívül kivételesen képzelhető el, olyan speciális esetekben, amikor az alkalmazottnak ténylegesen szabad választási lehetősége van beleegyezése megtagadására vagy utólagos visszavonására anélkül, hogy emiatt hátrány érné. Ezzel kapcsolatosan a magyar adatvédelmi hatóság is kiemeli, hogy a munkahelyi adatkezelések esetén – a munkáltató és a munkavállaló közötti egyenlőtlen viszonyból eredően – a hozzájárulás csak kivételes esetben szolgálhat megfelelő jogalapként az adatkezeléshez: akkor, ha a hozzájárulás megadásához vagy megtagadásához semmilyen jogkövetkezmény nem kapcsolódik.

Mikor konkrét a hozzájárulás?

Ahhoz, hogy a hozzájárulás megfelelően konkrét lehessen az adatkezelés célját a lehető legpontosabban kell meghatározni. Az olyan megfogalmazás, amely túl széleskörű pl. ”a vállalat saját céljaira használhatja fel a munkavállalók fényképeit” könnyen vitatható. Ha az érintett számára nem egészen világos, hogy mire szánják a képeket, a hozzájárulás jogszerűsége szintén megkérdőjelezhető.

Mikor alapul megfelelő tájékoztatáson?

Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek tisztában kell lennie legalább az adatkezelő kilétével, minden adatkezelési céllal, a kezelni kívánt személyes adatokkal, a hozzájárulás visszavonhatóságának jogával és azzal, hogy történik-e adattovábbítás.

Mikor egyértelműen kinyilvánított a hozzájárulás?

A hozzájárulás megadható írásban – ideértve az elektronikus úton tett –, szóban vagy ráutaló magatartással is. Azonban több külföldi gyakorlat – például a francia, a német – kifejezetten az írásbeli hozzájáruló nyilatkozat beszerzését ajánlja.

Az eddigi magyar gyakorlat alapján a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez a hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartásnak minősül, ha az érintett személy tudja, hogy abban a helyiségben, ahová belép, felvétel készül vagy készülhet.¹ Fontos azonban szem előtt tartani, hogy „a fényképfelvétel készítéséhez való hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is, mivel a felhasználásra vonatkozó rendelkezési jog önálló, független a felvételkészítés engedélyezésétől.² Így a fotók elkészítéséhez – akár ráutaló magatartással megvalósuló – való hozzájárulás nem jelent egyben felhatalmazást a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalára is. A fotók közzétételéhez főszabályként be kell szerezni az érintettek önkéntes hozzájárulását.

Ezen a GDPR utolsó követelménye, az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel kinyilvánított hozzájárulás sem változtat. A tevőleges ráutaló magatartás ugyanúgy alkalmazható. Ennek a feltételnek megfelel az is, ha az érintett valamely internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi.

^{1 [BDT2011. 2550.]”
2 [BDT2009. 1962]”.}

A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. Ha az érintett hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.

Minden esetben szükséges a hozzájárulás?

A fentiek azt támasztják alá, hogy az érintett hozzájárulása mindig szükséges az egyes munkavállalót ábrázoló fénykép készítéséhez és felhasználásához. Az olasz adatvédelmi hatóság álláspontja szerint a munkavállaló személyes adatainak a cég honlapján történő közzétételéhez (cv, fotó, név, stb.) mindig szükséges az érdekelt hozzájárulásának megszerzése. Ezek alapján a fotók készítése és felhasználása esetében meghatározó szerepet játszik a hozzájárulás. Ez azonban nem minden esetben van így, a magyar szabályok értelmében nincs szükség az érintett hozzájárulására a képmás vagy hangfelvétel felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A bírói gyakorlat szerint nem szükséges az érintettek hozzájárulása a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételek készítéséhez és felhasználásához, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Annak eldöntésében, hogy a felvétel valóban tömegfelvétel-e, azon megközelítés is segíthet, hogy a kép az emberek csoportját, mint sokaságot ábrázolja-e, ezáltal a néző figyelmét nem az egyes személyek egyéni sajátosságai köti le, hanem maga az esemény. A bírói gyakorlat azonban arra is rámutat, hogy a nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség arra, hogy a felvétel – megfelelő hozzájárulás nélkül – a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be.

Amennyiben tehát a munkavállalókról olyan képfelvételek készülnek, amelyek például egy nyilvános munkahelyi eseményen készülnek, és a képfelvételen az ábrázolás módja nem egyedi, úgy a magyar szabályok és gyakorlat értelmében a nyilvános rendezvényen készült kép tömegfelvételnek minősül, amelynek a munkahely honlapján történő közzétételéhez nem feltétlenül szükséges az érintettek hozzájárulását beszerezni. Az elkészített képfelvételek tekintetében tehát esetről-esetre szükséges azt vizsgálni, hogy a fénykép tömegfelvételnek minősül-e, ellenkező esetben azonban az érintett munkavállalók hozzájárulásával minősül jogszerűnek a képfelvételek közzététele.

A 16. életévét be nem töltött kiskorúakról készített képek közzététele a szülők hozzájárulásával minősülnek jogszerűnek.

Csak a hozzájárulás szolgálhat megfelelő jogalapul?

Az uniós adatvédelmi csoport 2/2017. számú véleménye alapján mutatkozik egy kis esély arra, hogy a jogos érdek felhívható az ilyen adatkezelések megvalósítása érdekében. A csoport megemlíti, hogy a munkaviszonyban megfigyelhető egyenlőtlen hatalmi viszonyok következtében a munkavállalók nincsenek abban a helyzetben, hogy önkéntesen hozzájárulhassanak a személyes adataik munkáltató általi kezeléséhez, és ha az adatkezelés nem arányos, a munkáltató nem rendelkezik jogalappal. Ez alapján, egy olyan esetben, amikor az adatkezelés arányos, akkor elképzelhető a jogos érdek alkalmazása. Ez azonban rendkívül szűknek mutatkozik. Az említett vélemény például nem találta megalapozottnak a jogos érdek fennállását egy olyan esetben, amikor egy csomagszállító vállalat a vevőknek kívánja továbbítani a kiszállító személy (munkavállaló) nevét, tartózkodási helyét és fényképét. A kiszállító nevének és fényképének vevőkkel való közlése nem szükséges, így egy ilyen adatkezelésnek nincs más jogszerű alapja, a csomagszállító vállalkozás ezeket a személyes adatokat nem adhatja át a vevőknek.

A szükségesség követelménye a munkavállalói fényképek marketing céllal történő felhasználása esetében is erősen megkérdőjelezhető, hiszen vannak más alternatívák is pl. stock fotók használata. A stock fényképek, olyan illusztrációnak szánt fényképek, amelyeket előre elkészítenek, majd képügynökségek által tárolt adatbázisokból (stock = raktár/készlet) elérhetővé teszik.

Hasonló jó gyakorlat az, ha egy rendezvényen, már a meghívóban jelzett módon, külön zóna van fenntartva azok számára, akik nem szeretnék, ha róluk fénykép készülne az esemény alatt. Ez nyilvánvalóan nem járhat a munkavállaló emberi méltóságának sérelmével. A „fényképmentes zóna” a meghívóban vagy a bejáratnál lehet csak megjelölve, nem lehet a zónára kitenni ilyen jellegű piktogramot vagy feliratot. Ez utóbbi esetben is csak a jogos érdeken alapuló adatkezelés áll meg, a hozzájárulást a megfelelő bizonyíthatóság érdekében célszerű nem ráutaló magatartással, hanem írásban megadni.

Mindezek alapján a jogos érdekre való hivatkozás lehetősége munkavállalói képek készítéséhez és felhasználásához rendkívül kicsinek mutatkozik. Továbbá ezt a jelenlegi magyar szabályozás lezárni látszik azzal, hogy az érintett hozzájárulását követeli meg.

Az alábbi ábra segíthet annak eldöntésében, hogy milyen feltétellel kezelhető munkavállaló képmása:

Példák:

• Ha egy fényképen a munkavállalók azonosíthatóak ugyan, de csak annyiban, hogy 12 számítógép monitora mögött ül 12 munkavállaló, akkor – érdekmérlegelési teszt alapján – megállhat jogalapként a munkáltató jogos érdeke.
• Ha a munkavállaló nem azonosítható, mert pl. háttal áll, testének csak egy részlete látható stb., akkor a kép, videó felvétel nem személyes adat, nincs szükség sem hozzájárulásra, sem érdekmérlegelési tesztre.
• Ha egy vagy két munkavállaló közvetlen közelről van lefényképezve jól felismerhető módon, akkor a munkavállalók hozzájárulására lesz szükség mind a képfelvétel elkészítéséhez, mind annak felhasználásához.

Összegzés

• Külön kezelendő a fénykép, videó készítése és felhasználása.
• Ha a munkavállaló nem azonosítható, akkor a kép, videó felvétel nem személyes adat.
• Az egyéni kép – egyedi ábrázolás – esetén, ha a munkavállaló felismerhető, akkor hozzájárulás szükséges.
• Önkéntes hozzájárulás szükséges.

E körben vizsgálni kell

- minden olyan tényezőt, amely az egyén valós, szabad akaratának kifejezésére hatással van, például kötelező-e az eseményen való részvétel, a kollégák oldaláról lehet-e nyomás (pl. ha mindenki beleegyezik akkor én is) és

-a hozzájárulás meg nem adása nem járhat semmilyen kárral.

• Ráutaló magatartással is megadható a hozzájárulás.
  A ráutaló magatartásnak

-tevőlegesnek kell lennie pl.: a fényképezőgép előtt beáll kép készítéséhez, pózol,

-így a hallgatás nem elegendő,

-ennek minősül viszont, ha az érintett személy tudja, hogy abban a helyiségben, ahová belép, felvétel készül vagy készülhet.

• Tömegfelvétel esetén nem szükséges a hozzájárulás.
  Tömegfelvétel, amikor

-az ábrázolás módja nem egyéni, egyedi,

-a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.

dr. Granyák Lívia
junior jogi tanácsadó

dr. Frivaldszky Gáspár
ügyvéd, információbiztonsági vezető auditor, az ABT Adatbiztonsági Tanácsadó Kft. partnere, az International Association of Privacy Professionals minősített (CIPP/E, CIPM) tagja